Cserehát

A Cserehát a Bódva és Hernád folyók völgyei valamint a szlovák oldalon a Kanyapta-medencével keretezett dombsági táj. Nevét a tájegységet egykor teljesen beborító cseres-tölgyes erdőkről kapta, amelyek a makkoltató állattartáshoz  kínáltak kedvező lehetőséget. A dombvidék főként fiatal (szarmata-pannon) üledékekből épül fel, melybe beékelődik az idősebb kőzetekből álló Szendrői- Rakacai rögvidék és a Martonyi-hegy. Éghajlata enyhén szárazságra hajló  Az ország leghidegebb területeinek egyike.

Legidősebb kőzetei a Szendrő-Rakaca rögvidéken bukkannak felszínre. A nyomás és hőmérséklet hatására változó mértékben átkristályosodott mészkövek, homokkövek, agyagpalák a földtörténeti óidő ordovícium-karbon időszakában (480-300 millió év) keletkeztek. Hogy fogalmunk legyen arról, hogy ez az élővilág fejlődése szempontjából mit is jelent, egy fontos adalék. Az élet ezen kőzetek képződésekor kezdete meghódítani a szárazföldeket, addig csak tengeri növény és állatvilág létezett. Edelénytől ÉK felé haladva különálló rögökre szakadozva találjuk őket, a völgyek mentén alacsonyabbak, csak egy részük látszik ki a fiatalabb üledékek alól. Gadna, Irota, Abod, Besenyőpuszta vonaltól a Cserehát belsejében már nem jelentkeznek a felszínen.  Ettől a vonaltól délkeletre hirtelen a mélybe süllyednek. Laknál a fúrások 384 méternél Alsóvadásznál 850 méter mélyen érték el. Az Abaújdevecser-1 fúrás mélyítését 1240 méteren szintén ezekben állították le. A Martonyi-hegy mészkő anyaga bár hasonló, de ezektől jelentősen fiatalabb mezozoikumi tengeri karbonátos üledék (150-200 millió év).

A kristályos alaphegység mészköveit régóta bányásszák. Rakaca és Meszes

Ezekre az idős kőzetekre fiatalabb homokos-agyagos, helyenként robbanásos tufa betelepülésekkel tagolt rétegsor települ, amelyet a Pannon-beltó partvonalát visszaszorító szárazföldi, folyóvízi üledékek lerakódása követett. A Pleisztocénban az Alföld süllyedése mellett a Cserehát egy tömbben való kiemelkedésével a laza üledékes anyagon megkezdődött a vízfolyások bevágódása, és a völgyek kialakulása. Ezek a fő lejtésiránynak megfelelően elsősorban északról dél felé futottak, ezért leggyorsabban a meridionális völgyek bevágódása haladt előre. A Bódva felől hátravágódó völgyek fejlődése lassú volt. 

Pannon üledékek Csobádon és Abajdevecserben

A pleisztocén felszínfejlődés másik meghatározó jellegzetessége az erózióval kialakult kialakult völgylejtők lejtőfolyamatok révén folyamatos átformálódása. Ebben fontos szerepe volt a különböző csuszamlásos jelenségeknek, amelyek vizsgálatához a Cserehát jelentette az egyik típusterületet (Szabó József, Debreceni Egyetem). A csuszamlásokat a szakadásfalról és a lejtőket megtörő lépcsős formákról lehet megismerni. A szakadásfal lehetőséget teremt újabb csuszamlások kialakulására, de a lecsúszott anyagtömeg is újra megmozdulhat. Többféle típus létezik, pl a réteg vagy köpenycsuszamlások. Több területen jellegzetesek, a Hernád mentén, Fúlókércs. Szalaszend, Lak, Szakácsi határában.

A szinte minden oldalról hegykoszorú övezte vidék mindig mostoha helyzetben volt a történelem során. Bár legmagasabb pontja a kolostorromjáról ismert martonyi Szár-hegy (520m), lankás dombhátai, ellentétben a Zemplén vulkáni eredetű sziklaormaival, nem alkalmasak várépítésre.  A természetföldrajz, a sajátos völgyfejlődés aprófalvas településhálózat létrejöttét eredményezte. Szinte minden kis völgyfőben találunk egy-egy falut. Litka, Kány, Perecse és még lehetne sorolni a már korabban elöregedett egyre jobban elnéptelenedő falvakat. Az útmenti feszületek festett vagy faragott mivolta elárulja, hogy a falut vajon görög katolikus ruszinok vagy római katolikus szlovákok lakták. Ahol elmaradoznak a feszületek, tudhatjuk, hogy református faluhoz fogunk érni, a domb tetején Árpád-kori templommal.

A Trianoni békediktátum szomorú hatásaként ez a vidék is szenved a megcsonkítottságtól. A térség természetes központja, a negyedmilliós lakosságú Kassa évtizedeken át csak útlevéllel volt elérhető, de az egykori csereháti járás központja Szepsi (szlovákul Moldava nad Bodvou) is határon túlra szakadt. A térség ma elnéptelenedőben van, mivel gyönyörű fekvésű falvai a főutaktól távol esnek.  Pedig a vidék turisztikai vonzerejét a szép, néhol szinte érintetlen természeti környezet és a falvak kulturális öröksége (népi lakóházak, kastélyok, kúriák) adják. További érdekesség az ország legészakibb, festői fekvésű mesterséges állóvize a Rakaca-víztározó, amelynek partja kellemes kikapcsolódási lehetőségeket kínál (horgászás, kempingezés, üdülőházak). Az Országos Kéktúra Abaújdevecser, Irota után a Martonyi-rögök felé hagyja el területét. A lankás dombhátak ideális feltételeket jelentenek a kerékpáros turizmus számára.