A hegyaljai tufa

A geotúrákhoz egyenlőre várjuk, hogy kicsit javuljon az idő. A földtudományi örökség feldolgozása azonban tovább folyik a háttérben. Jelenlegi munkánk középpontjában a riolittufa található. A Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj az UNESCO világörökségi listájára 2002-ben került fel. Az évszázados múltra visszatekintő szőlő, bor és pincekultúra alapját egy megjelenésében és képződési körülményeit tekintve nagyon változatos vulkáni kőzettípus,Continue reading “A hegyaljai tufa”

Tavaszi terepmunka a Magoskán

A Magoska 734 méteres csúcsa az egyik legmarkánsabb kúp a Hernád-völgy fölött. A Cserehát dombsorai mögül is messzire odalátszik. Agrártini koromban, így szőlőkapálás közben különösen zavart, hogy az abaújdevecseri szőlődombról pontosan kitakarja a regéci várat. Mivel ekkoriban a történelem és a régészet felé is szorosabb viszony fűzött, gondolkodtam rajta, hogyan lehetne elhordani onnan. A maiContinue reading “Tavaszi terepmunka a Magoskán”

Kerékpársport és vulkanológia

A vulkánok és a kerékpársport között elég fontos kapcsolat van. Télen a fél világ a Kanári-szigeteken edz, profik és amatőrök egyaránt. A háromhetes Grand Tour-okon sok látványos szakasz kapcsolódik hozzájuk. A Giron majdnem minden évben van az Etnához kapcsolódó szakasz. Ezt én az olasz kollégák vulkanológiai térképével nézem, amelyen jól látszik, hogy éppen melyik lávaárContinue reading “Kerékpársport és vulkanológia”

Akarsz valami extrémet? Kerüljük meg a Cserehátot.

A jövő évben a gyalogos és MTB geotúrák mellé szeretnénk kicsit hosszabb országúti bringás (trekkinges) megmozdulásokat is szervezni.  Az utolsó meleg szeptemberi napokat kihasználva gondoltam tekerek egy hosszabb, több tájegységen keresztül haladó kört. Gyűjtöm a szervezéshez-tervezéshez szükséges tapasztalatokat, útvonal lehetőségeket. Az útvonal így Pányok-Gönc-Abaújszántó-Megyaszó-Felsőzsolca-Edelény-Szendrő-Tornanádaska vonalon haladt. Vissza Pányokra már Szlovákia határmenti útjain haladtam. Tájegységeket tekintveContinue reading “Akarsz valami extrémet? Kerüljük meg a Cserehátot.”

Túra a Regéci kaldera peremére: Kis-Szár-kő, Gergely-hegy

A regéci Várhegyet körül ölelő hegykoszorú egy andezites vulkáni központ egykori kráterének maradványa (kaldera). Körvonala a regéci várból körbetekintve megragadja a tekintetet. A heti földtani kutatómunka során ezt a kalderaperemet jártam be. Fonyból a zöld jelzésen elindulva a vulkáni sorozat a fehér riolittufára folyt andezites lávaár szegéllyel kezdődik. Fekete andezit és a felaprózott, törmelékes tufája.Continue reading “Túra a Regéci kaldera peremére: Kis-Szár-kő, Gergely-hegy”

A hiányzó képkocka

A nyáron júliusban vulkanológia  terepmunkán Regécen jártunk. A felújított vár bázisát egyedülálló folyásos, a láva áramlási irányait megőrző riodácit lávadóm kőzet alkotja. A tereprendezésnek köszönhetően egyedülállóan szép feltárásban látható.  A várból körbe tekintve a Zemplén egyik legnagyobb vulkáni központjának a Baskó kalderának körvonalait láthatjuk. Messze távolban a Hernád-völgy, a Cserehát, a Szepes-Gömöri érchegység vonulatai látszanak.Continue reading “A hiányzó képkocka”

Hogyan születnek a geotúra sztorik?

A geotúrán túravezetőként nincs egyszerű dolgunk. A természettudományos tárgyak óraszámának csökkenése a földrajzot is érzékenyen érintette. Így a földtani környezettel kapcsolatos ismeretekből nagyon kevés hasznosítható anyagot kapnak a diákok. A kőzeteket is nagyjából 1-2 órán tudják kezükbe venni, e nélkül pedig az egyéb kapcsolódó folyamatokat (vulkanizmus, üledékképződés, kőzetek átalakulása) is nehéz összefüggéseikben megérteni. Ezért talánContinue reading “Hogyan születnek a geotúra sztorik?”