Hernád-völgy

A Cserehát és a Zemplén közé ékelődő Hernád-völgy mind földrajzi és társadalmi adottságait tekintve mindig átmeneti helyzetű tájegység volt. A folyó Abaújvárnál lép be az országba, a magyarországi szakasz hossza mintegy 60km. Szélessége 6-12 km. A földrajzban a szűkebb folyó menti részek mellett az Abaúji-Hegyalja területe Meződűlő néven szerepel. Legfontosabb települései a zempléni és a csereháti völgykijáratokban fekvő Gönc, Encs, Szikszó és Abaújszántó.A történelemben közlekedési folyosó szerepüket tekintve is szorosan összetartoztak, ezért a geoturisztikai célterületként is érdemes közösen beszélni róluk. 

A Hernád-völgy a földtörténetben egy úgynevezett tektonikus árokszerkezet volt, amelyet több millió éven keresztül folyamatos süllyedés jellemzett. Ennek megfelelően a Csereháton és a Zemplénben (Vilyvitány mellett) felszínen lévő idős aljzatot itt már mintegy 2000 méter mélységben találjuk. Ezt a több millió éven keresztül süllyedő területet a zempléni vulkáni működés riolittufái és a Csereháton látható tengeri üledékes kőzetek töltötték fel, amelyeken a legmélyebb, 1539 méterben leállított Hidasnémeti-1 fúrás sem jutott keresztül. Tehát a ma látható, fiatal üledékekkel feltöltött egyenletesen lejtő, kissé egyhangú felszín a földtörténet során nagyon változatos események színtere volt. A kialakult folyosó peremeit több helyen magaspartok szegélyezik, amelyeket a jobb (Hernádszurdok) és bal oldalon is (Pere, Alsódobsza) a Csereháton típusos csuszamlások formálták.

Az Abaúji-Hegyalja (Meződűlő) felé haladva, már megjelennek a vulkáni kőzetek, amelyek főként 10-12 millió éves robbanásos tevékenységgel keletkezett riolittufák. A felszíni feltárások között különleges az Abaújvári-szurdokvölgy, amelynek bevágódása nem jöhetett volna létre a Hernád-völgy viszonylag fiatal süllyedése nélkül. A nemrégiben védetté nyilvánított vizsolyi kőfejtő egykori pusztító izzó vulkáni törmeléklavinák (piroklaszt árak) lerakódásának a terméke, amelyet egyedivé tesznek a vulkáni gázok eltávozásával létrejött kifúvási csatornák. Ugyanebből az anyagból épül fel Boldogkő várának sziklája, amely forróvizes oldatok szilárdító hatásának köszönheti kialakulását. Abaújszántó, majd a Szerencsi-dombság felé már riolit lávadómokat is találunk, amelyeket legömbölyített hátai jelzik, hogy keményebb kőzetből épülnek fel. A hegységbe vezető utak (Kéked, Fony, Aranyosi-völgy) pedig az andezites Magas-Zemplén felé teremtik meg a kapcsolatot.

a,  Abaújvári-völgy, b, gázkifúvási csatorna a vizsolyi kőfejtőben, c, Boldogkő vára d, piroklaszt ár rétegek a szfinx szikla alatt

A terület hegység és a Hernád folyóvölgyének érintkezése miatt kiváló helyzeti energiákkal rendelkezett és már a bronzkorban is lakott vidékként ismert. Abaújvár az Aba nemzetség földvárral megerősített, ősi fészkeként, Abaúj vármegye első központja és névadó települése volt. A falvak életét meghatározta a Lengyelországba vezető kereskedelmi és hadi útvonal. Az évszázadok során nagyon sok behatás érte a területet így történelmi és vallási vonzerőkben is gazdag. Vizsolyban a Károlyi Biblia és biblia nyomató műhely, Hejcén a települést kisebb zúgókkal kettészelő patak, lőréses erődfallal körbevett templom várja a látogatókat. Göncön a huszita házat érdemes megtekinteni, a templom közelében nyugszik Károly Gáspár a Biblia első magyar fordítója.

A vizsolyi biblianyomtatási múzeum és a gönci huszita ház

A terület a szlovák-magyar határ közelsége miatt sokáig az ország hátrányos helyzetű területei közé tartozott. A gazdag örökség mellett a Meződűlő egykor virágzó mezővárosai (Gönc, Abaújszántó) fokozatosan elveszítették jelentőségüket, városi rangjukat is a közelmúltban kapták vissza. Az Európai Unió belső határellenőrzésének megszűnése minden szempontból jótékony hatást gyakorol a fokozatosan elöregedő, elnéptelenedő aprófalvas térségre. Így ma már egyre szorosabb a kapcsolat a határ menti településekkel, amit a betelepülő szlovák lakosság is jelez.  A kapcsolatok bővülését jelzi a Kékednél és Abaújnádasd között 2013-ban megnyitott határátkelő, valamint Abaújvár és Kenyhec között 2015-ben elkészült Hernád híd. Az eddig elzárt települések életében új lehetőségek nyíltak. A turisztikai vonzerők fejlesztése így már a határ mindkét oldaláról vonzza a látogatókat. A termékeny hegylábfelszínen a gyümölcstermesztés talált kedvező feltételeket, amelynek az idegenforgalomban egyre hangsúlyosabban megjelenő pálinkakultúra ad országos hírnevet. A történelmi várak felújítása (Regéc) és a területet átszelő Országos Kéktúra útvonal egyre népszerűbbé válása az örökség- és aktívturizmus kedvelt hazai célpontjává teszi a területet. Az élővilág megismerésében a magaspartokra is felkapaszkodó tanösvények kalauzolnak végig. A vadregényes Hernád-völgyet a folyó szabályozatlansága, vadvízi jellege teszi különleges vízitúra célponttá. Egyediségéhez hozzájárul még az 1903-ban épült Gibárti-vízerőmű. Hazánk első törpe vízerőműve, ma is működő ipari műemlék.

Téli jégvarázs Hejcén és a gibárti vízerőmű