Szépkilátás

Abban azt hiszem mindenki egyetért, hogy az Országos Kéktúra útvonala mentén elhelyezkedő Magas-Zempléni kilátópontok mutatják meg igazán miért is lehet beleszeretni ebbe a vidékbe. Az érintett sziklaormokról a hegység szinte teljes egészét át tudjuk tekinteni. Képzeljük el a tájat 12 millió évvel ezelőtt, amikor a vulkáni kúpok oldalából forró lávaárak folytak le a völgyekbe. Vagy amikor a robbanásos kitörések légkörbe került törmeléke eltakarta a napot, majd visszahulva lepelként fedte be a felszínt. És azt se feledjük, hogy a vulkáni működés befejeződése után még sok időnek kellett eltelnie, hogy a táj a mai képét elnyereje. Ez a jégkorszakban a völgyhálózat bevágódásával és fagyaprózódással létrejött sziklaalakzatok formálódásával vált teljessé. Ahogy már korábban írtuk sok érdekes dolog kerül elő a túrán elhangzó történekben.

Ez a túra a kőkapui Károlyi-kastély riolitsziklájától indul, majd Rostallónál délfelé fordulunk és az Ördög-völgyben kezdjük meg a kaptatók leküzdését. Elsőként egy tejopállal bélelt hólyagüreges riolitot nézünk meg. A már andezites Sólyom-bércet a Mlaka-rét felől érjük el, ahonnét nyugat felé, a Baskói kaldera felé lesz panorámánk.

Kilátás a kékről a Regéci kaldera déli peremére és a vár riodácit lávadómjára

Hogy az egész Kárpát-medence legszebb riolit vulkánsorát is végig tudjuk nézni a Nagy-Péter-mennykő lesz a következő megálló.

Nagy-Péter-mennykő

Közben nem hagyjuk ki az István-kúti nyírjest, amely az utolsó jégkorszak emlékét őrzi. A Pengő-kő sziklatornya kiváló alkalmat ad hogy a fagyaprózódás folyamatába betekintsünk. Ezután innét ereszkedünk majd vissza a Kemence-patak völgyébe.

Pengő-kő

Leave a comment