A Magoska 734 méteres csúcsa az egyik legmarkánsabb kúp a Hernád-völgy fölött. A Cserehát dombsorai mögül is messzire odalátszik.
Agrártini koromban, így szőlőkapálás közben különösen zavart, hogy az abaújdevecseri szőlődombról pontosan kitakarja a regéci várat. Mivel ekkoriban a történelem és a régészet felé is szorosabb viszony fűzött, gondolkodtam rajta, hogyan lehetne elhordani onnan. A mai nap után is megerősíthető, hogy a 99%-ban kemény andezit lávakőzetből felépülő kúp még ott marad egy ideig. A 12 millió éves vulkáni központ DNy-i bástyája sokáig uralja majd tájat. A hegylábi részén bozóttal benőtt támfalak, kőbástyás utak emlékeztetnek korábbi gazdálkodási formák ma már nem művelt tájrészleteire.
A kultúrtájban hagyott emlékek (támfalak, utak) és a Tekeres-patak
A Tekeres-patak és mellékvizei szorgosan vezetik le az elmúlt napok csapadékát, a messziről is hallható robaj azt mutatja ez eltart még egy darabig. A víz fölött lógó jégcsapok pedig megerősítik miért voltak veszélyben a környék barack ültetvényei. A völgyet elhagyva a fagyaprózódás birodalmába jutunk, kőtengerek, sziklabástyák vigyázzák a vulkán egykori lejőit.
Az Asztag-kő fagy aprózta sziklavilága
Az Asztag-kő igazi kuriózum ebben a tekintetben, bár kilátás nincs róla a sziklahasadékokon néha a nap is keresztül süt. A Magoska méltón vigyázza a tájat, bár fák közül nem látszik, szembenézve a Gergely-hegy adja a központ északi elvégződését.
Abaúj-Zemplén geotúrák 