A Magoska 734 méteres csúcsa az egyik legmarkánsabb kúp a Hernád-völgy fölött. A Cserehát dombsorai mögül is messzire odalátszik.
A Magoska csúcsa ahogyan otthonról láttam gyerekkoromban
Agrártini koromban, így szőlőkapálás közben különösen zavart, hogy az abaújdevecseri szőlődombról pontosan kitakarja a regéci várat. Mivel ekkoriban a történelem és a régészet felé is szorosabb viszony fűzött, gondolkodtam rajta, hogyan lehetne elhordani onnan. A mai nap után is megerősíthető, hogy a 99%-ban kemény andezit lávakőzetből felépülő kúp még ott marad egy ideig. A 12 millió éves vulkáni központ DNy-i bástyája sokáig uralja majd tájat. A hegylábi részén bozóttal benőtt támfalak, kőbástyás utak emlékeztetnek korábbi gazdálkodási formák ma már nem művelt tájrészleteire.
A kultúrtájban hagyott emlékek (támfalak, utak) és a Tekeres-patak
A Tekeres-patak és mellékvizei szorgosan vezetik le az elmúlt napok csapadékát, a messziről is hallható robaj azt mutatja ez eltart még egy darabig. A víz fölött lógó jégcsapok pedig megerősítik miért voltak veszélyben a környék barack ültetvényei. A völgyet elhagyva a fagyaprózódás birodalmába jutunk, kőtengerek, sziklabástyák vigyázzák a vulkán egykori lejőit.
Az Asztag-kő fagy aprózta sziklavilága
Az Asztag-kő igazi kuriózum ebben a tekintetben, bár kilátás nincs róla a sziklahasadékokon néha a nap is keresztül süt. A Magoska méltón vigyázza a tájat, bár fák közül nem látszik, szembenézve a Gergely-hegy adja a központ északi elvégződését.
Különösen fontos esemény történt 2023 nyarán a kutatói munkámban. A tokaji Nagy-hegy alatt található Lebuj perlitfalról magyar és olasz kutatókkal közösen írt tanulmányunk megjelent a Journal of Volcanology and Geothermal Research folyóiratban.
A tanulmány érdekessége, hogy a több mint 200 éve vizsgált obszidián magok (marekanitok) mellett a hangsúlyt a riolitos lávaár alatti fekükőzetben bekövetkezett ásványképződési folyamatokra helyezi. A folyóirat honlapjáról szabadon letölthető.
Ami még érdekes ebben a történetben, hogy elég hosszú úton sikerült eljutni idáig. A feltárás vizsgálatát 1998-ban tudományos diákköri munka keretében kezdtük el témavezetőmmel Kozák Miklóssal. A részletes petrográfiai, geokémiai vizsgálatokat tartalmazó anyag első helyezést ért el az Országos Tudományos Diákköri Konferencián környezetföldtan szekcióban. Aztán több évre elég messze kerültem a geológiától és Miklós támogatása nélkül nem nagyon tudtam volna előre haladni. 2013-ban alakult meg a Harangi Szabolcs vezette MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport, ahová én is meghívást kaptam. Az évek során eredményes hazai és nemzetközi együttműködések alakultak ki. Ezt támasztja alá a publikációt jegyző társszerzők névsora.
Köszönöm mindenkinek a közreműködést.
“Utad értelme nem a cél, hanem a vándorlás.” Márai
A vulkánok és a kerékpársport között elég fontos kapcsolat van. Télen a fél világ a Kanári-szigeteken edz, profik és amatőrök egyaránt. A háromhetes Grand Tour-okon sok látványos szakasz kapcsolódik hozzájuk. A Giron majdnem minden évben van az Etnához kapcsolódó szakasz. Ezt én az olasz kollégák vulkanológiai térképével nézem, amelyen jól látszik, hogy éppen melyik lávaár mellett tekernek. Ehhez még néhány helikopteres panoráma. Pazar.
Ezt a francia kollégák publikáció szintjén is megvalósították. Most megjelent tanulmányban (Chaîne des Puys) a 2020-as Tour de France képével illusztrálták a lávamorfológiát. Az ábra maga a közvetítés screenshot-ja, amely a vulkanológia mellett minden (a cikk témájához áttételesen kapcsolódó) kerékpáros infót is közöl.
idézet: “While the first four riders are in the (lava) channel, the fifth rider in the group (2020 and 2021 World Champion, Julian Alaphilippe) has his front wheel approximately on the levee-channel contact.
Marc Soler sem gondolta (b), hogy a szökése egy vulkanológiai cikket fog illusztrálni. Az ábrafelirat jól szemlélteti, hogy valamelyik szerző intenzíven űzi a sportot. Köszönjük.
A tanulmány címe:
Latutrie et al. 20023 Emplacement of lava flows on eroded terrain, part I: The case of the Tiretaine valley (Chaîne des Puys, France)
Teljes táv: 28.3 km Maximális magasság: 898 m Teljes emelkedés: 739 m Átlagsebesség: 11 km/h Teljes idő: 04:08
A szombati Less Nándor Emléktúrákon vezetett 2 gyalogtúra után vasárnapra a Milic MTB geotúra maradt. A Zemplén Fanatik Szabadidősport és Természetvédelmi Egyesület vezetőjével Szántó Csabával szervezve egész héten az időjárás előrejelzést böngésztük, hogy mire számítsunk. Ez, ahogy közeledett az időpont, egyre borúsabb képet festett. A több mint 10 fokos lehűlés garantált volt, de hogy mekkora esővel és mikor ér ide, az nem. Szombat este abban maradtunk, hogy túra lesz, az eső meg elmegy addigra. 9 órára az erősebb zápor alábbhagyott. A nem túl nagy mennyiséget pedig jól mutatta, hogy a fák alatt alig áztak el az utak. A kerékpárok a nap végére sem lettek túl sárosak.
Néhol meredek és sáros
Bár többen visszamondták, végül 11-en indultunk neki a csúcstámadásnak. Ez a sokszor 15% fölötti meredekségű szakaszoknak köszönhetően erős kihívást jelentett. A részvevők közül volt, aki E-bike-al érkezett, a hagyományos kerékpárok között pedig minden méret (26, 27,5, 29), hajtás (1x, 2x, 3x) és pedál típus képviseltette magát. A csapat egyetlen hölgy tagja taposó pedállal teljesítette a távot, amely nagyon jó erőnlétet és állóképességet bizonyít. Ha csapatban tekerünk gyakori, hogy a legjobb nyomban már ott van valakinek a kereke. A rosszabb oldalon, pedig ha kipörög akkor nem biztos, hogy sikerül visszaülni. Ahol le kellett szállni, ott bevártuk a többieket. Az esőt megúsztuk, a hideget nem, ahogy Csaba mondta nincs hideg csak rosszul öltözött kerékpáros. A Károlyi-kilátóban 5 °C fok és hideg szél várt minket. Páran rövid szerelésben indultak el, ez volt az pont ahol ők visszaindultak a kocsihoz. Egyetlen rosszabb szakasz a szlovák oldalon a Milicről levezető rész volt (sárga), ott a meredekség miatt esély nem volt felülni. Az Izra-tóhoz jó minőségű, részben aszfaltozott úton gurultunk le. Az elmaradhatatlan Fanatikos kávé után Pusztafalun keresztül értünk vissza. A 28km-es távolságon 740 méter szintemelkedés gyűrtünk le, amely azért adott munkát az izmoknak.
12 fő a túravezetőkkel
A geotúra:
Az időjárás miatt, most kicsit rövidebbre kellett fogni a geotúra magyarázós részét, amelynek fő témáját az Erdélyről (Dácia római provincia) elnevezett dácit kőzetanyag és az ebből felépülő vulkáni formák adták. A 896 méter magas Nagy-Milic csoport a Zemplén legmagasabb része. Az összetett vulkáni kúp külső oldalán másztunk fel a csúcshoz amely még 11 millió év erózió után is meredek. A héten volt egy 5.2 erősségű földrengés a közelben, így a kilátóban (ahol nagyon szép panorámánk volt) ennek magyarázatáról is szó esett.
A Károlyi-kilátó, és az őszi, esős panoráma
A szlovák oldalon egy meredek ereszkedést követően, jó minőségű úton ereszkedtünk le a vulkán belsejébe. Az utat sok feltárás és szép lávaszerkezet szegélyezte.
A dácit (már a szlovák oldalon) látványos repedéshálózata a láva 11 millió évvel ezelőtti kihűlése során keletkezett.
A 4 ha-os Izra-tó Tokaj-Zempléni (Szalánci) hegyvidék legnagyobb állóvize, amely krátertóként értelmezhető. Pusztafalura visszatérve meredek lávadómok sziklás hegyoldalai néztek ránk. Végül a Füzér várát tartó kőzetoszlopokat több perspektívából is megcsodálhattuk. Remek napunk volt, jövünk még ide.
Az Izra-tóOszlopos elválású dácit kőzetre épült Füzér vára (fotó Pusztafalu felől)
Teljes táv: 32.53 km Maximális magasság: 542 m Teljes emelkedés: 632 m Átlagsebesség: 17.17 km/h Teljes idő: 04:58
A Zemplén Fanatik egyesület szervezésében Szántó Csabával 2022 augusztusában a Telkibánya környéki riolit lávadómokra vezettük az első zempléni kerékpáros geotúránkat. A résztvevők száma az optimális 15 fő volt.
A túrát haladó MTB-seknek hirdettük, mert 600 méter fölötti szintemelkedés azért tartogatott két-három meredekebb szakaszt. Ez főleg a végén, a Fövenyes alatt jelentett gondot, de aki lemaradt és tolta azt bevártuk. A túra során érintettük a Cser-hegy perlitfolyását, az Ósva-völgyi kőgátat és perlit monolitokat.
A Sólyombérc és Szarukő panorámája a völgy másik, andezit lávákkal fedett oldalát mutatta meg. Ekkor kitaláltuk, hogy oda majd egy másik túrán vezetjük az érdeklődőket (ez 2023-ban meg is valósult).
A végén felfrissültünk a Gunyakút forrásvizéből, amely még ebben a száraz időben is csordogál. A mintegy 35 km-es túra, 12,1 km átlagsebesség mellett 632 m szintemelkedést tartogatott.
A túra során sok érdekes kérdést érkezett, amelyekre nagyobb csoportban vagy tekerés közbeni igyekeztem magyarázattal szolgálni. Szó volt a riolitos lávakőzetek keletkezésérők, lávadómokról, dájkokról, kőzetek kormeghatározásáról, a nemesfémbányászat és az üveghuták történetéről. A túra sikere már akkor előrevetítette, hogy lesz folytatás.
A szabadtéri csapatépítő tevékenységek olyan csoportos gyakorlatok, amelyek parkban, erdőben, egyéb speciális helyszínen zajlanak. Ezek a tevékenységek segítik az egyének hatékonyabb együttműködését, javítják a kommunikációt, építik a munkatársak közötti bizalmat, fokozzák a csapat összetartását. Gyakran használják ezeket vállalati környezetben, iskolákban, sportcsapatokban és egyéb szervezetekben a csapatmunka elősegítésére és a fontos interperszonális készségek fejlesztésére.
A geotúra helyszíneink (akár gyalogosan vagy kerékpárral) kiválóan alkalmasak az ilyen jellegű programok megszervezésére és lebonyolítására. Ezek között megtalálható az alapvető tájékozódási készségek fejlesztése (hagyományos papír alapú térképek és/vagy mobiltelefon), amelyet természetesen kombinálunk az élettelen természeti környezet elemeivel (kőzetek, ásványok).
Keresd a kvarcot
Kőzet geocaching
Ha felkeltettük érdeklődésed keress minket- Előzetes beszélgetést követően mérjük fel igényeid és segítünk kiválasztani az ennek megfelelő helyszínt és programot.
A Geotóp napokon több általános iskola választott már egész napos geotúrát osztálykirándulási programként Megyer-hegy, Telkibánya, Abaújvár is kiváló helyszín volt az élettelen természeti értékek megismeréséhez. Ezeken a túrákon állandó elem a vulkánépítés és bemutató. A terepi program az oktatókkal egyeztetve igazodik a csoportok életkori sajátosságaihoz.
A jövő évben a gyalogos és MTB geotúrák mellé szeretnénk kicsit hosszabb országúti bringás (trekkinges) megmozdulásokat is szervezni. Az utolsó meleg szeptemberi napokat kihasználva gondoltam tekerek egy hosszabb, több tájegységen keresztül haladó kört. Gyűjtöm a szervezéshez-tervezéshez szükséges tapasztalatokat, útvonal lehetőségeket. Az útvonal így Pányok-Gönc-Abaújszántó-Megyaszó-Felsőzsolca-Edelény-Szendrő-Tornanádaska vonalon haladt. Vissza Pányokra már Szlovákia határmenti útjain haladtam.
Az útvonal
Tájegységeket tekintve is nagyon változatosra sikerült a túra. Szerencs-patak, Hernád és Bódva-völgy, Cserehát, Szendrői-hegység, Aggteleki és Szlovák karszt pereme végül a Kanyapta-medence. A Zempléni napkelte után hangulatosak voltak a Hernád-parti falvak, amelyekről élmény felkapaszkodni egy jó panorámáért a magaspartra (akár 10% fölötti meredekség).
A Hernád-völgy, és a Hernád folyó Gesztelynél.
A Cserehát lankás peremén laza tekeréssel is jól lehet haladni. Boldva Árpád-kori temploma után, az edelényi kastélysziget már egy hosszabb program lehet. A Szendrői-hegységbe érve változatosabb lesz a domborzat, az idős több száz millió éves kőzetek jobban dolgoztatják a lábakat . A Bódva-völgy végén pedig már barlangokban gazdag mészkősziklák kisérik utunkat a határig. A mindig is elég hátrányos helyzetű vidék nagyon gazdag látnivalókban. Templomok (gótilkus út), várromok (Szendrő, Szádvár) mellett, ha éppen látogatható, nem szabad kihagyni az Esztramos-hegyben mélyült Rákóczi-barlang földalatti sziklavilágát.
Boldva Árpád-kori temploma és a Bódva folyó
Átérve Szlovákiába a Szádelői-völgy kapuja már messziről látszik, de így 160km-nél járva nem fért bele. A végére szerettem volna egy nagyobb emelkedőt, így a közelebbi Ájfalucskára esett a választás. A nemrégiben felújított út, 10% fölötti emelkedőkkel visz föl a ruszin gyökerekkel rendelkező faluba. Szűk sziklafalak, a zúgó patak vízeséseinek hangja kiséri tekerésünket. Innen már „csak” egy 50km-es gurulás volt hazáig, ahol Hím-Perényben egy veteránautó találkozóba futottam.
Mészkőbánya Tornanádaskánál, a Szádelői-völgy bejárata, valamint az Áj-völgy meredek falai és a jellegzetes kárpáti boronaházai.
A 214 km-es útvonalra 1400 méter szintemelkedés jutott, amely nagyobb létszámmal 3-4 napos kör is lehet. Bármelyik tájegységet is nézzük külön-külön is elég gazdagok természeti és kultúrtörténeti értékekben, ahol a 60-80 km-s napi szakaszok élménydús túrát igérnek.
A regéci Várhegyet körül ölelő hegykoszorú egy andezites vulkáni központ egykori kráterének maradványa (kaldera). Körvonala a regéci várból körbetekintve megragadja a tekintetet. A heti földtani kutatómunka során ezt a kalderaperemet jártam be. Fonyból a zöld jelzésen elindulva a vulkáni sorozat a fehér riolittufára folyt andezites lávaár szegéllyel kezdődik.
Fekete andezit és a felaprózott, törmelékes tufája.
Továbbhaladva a viszonylag száraz törmeléklejtőn tölgyerdő kapaszkodik a sziklákba, az egykor forgalmasabb mélyút a bedőlt fákkal nagyon hangulatos a túrázáshoz. Elérve a sárga jelzést a Kis-Szár-kő felé fordultam, ahol a térkép szép panorámát ígért. Megéri kimászni a kilátóponthoz, ami a legmagasabb sziklacsoporton túl van. Intenzív kakukkfű illat mellett a déli kalderaperem és vár riodácit lávadómjának egyik legszebb panorámája tárul elénk.
A Regéci vár és kaldera déli pereme a Kis-Szár-kőről
Visszatérve a zöld jelzést a Gergely-hegy nyakáig követhetjük, innen még egy darabig van ösvény, aztán sokáig csak toronyiránt, törmelékmezőn lehet haladni. A csúcson először egy 50 méter hosszú sziklafal fogadja a ritka látogatót, az alul pados kőzet éles kőzettaréjba fordul a felső részén. Ezt két hasonló lávaáttörés (dyke) követi. Három magassági pont van kialakítva a tetőn, az egyik egy nagyon szép kőgúla. Alatta legmarkánsabb az egykori kráterperem függőleges sziklafala, körben pedig a sűrű fagyaprózta törmelékmező. Út továbbra sincs, a lábunk alól kiforduló sziklák fokozott figyelmet igényelnek.
Kopár sziklataréjok a Gergely-hegy csúcsán
A sziklákat elhagyva erős kihívás visszatalálni a sárga jelzésre, innen mehetünk Hejce felé vagy a zöldön keresztül visszatérünk Fonyba. Az erdőket elhagyva tiszta időben a Bükk hegységtől, a Csereháton keresztül a Szepes-Gömöri érchegységig van körpanorámánk. A túrámat a Hernád-völgyben éppen zuhogó eső felhőfüggönyén átsütő alkonyati fények tették teljessé.
Eső áztatja a Hernád-völgyet
A 14 km hosszú túrára 612 méter szintemelkedés jutott. Ez azért a terep nehézsége mellett jelentős erőkifejtést igényel. A túrát Fonyból indulva vezetett geotúraként is ajánljuk az érdeklődők figyelmébe.
Abaúj-Zemplén geotúrák 