A nyáron júliusban vulkanológia terepmunkán Regécen jártunk. A felújított vár bázisát egyedülálló folyásos, a láva áramlási irányait megőrző riodácit lávadóm kőzet alkotja. A tereprendezésnek köszönhetően egyedülállóan szép feltárásban látható.
Folyásos, sávos riodácit
A várból körbe tekintve a Zemplén egyik legnagyobb vulkáni központjának a Baskó kalderának körvonalait láthatjuk. Messze távolban a Hernád-völgy, a Cserehát, a Szepes-Gömöri érchegység vonulatai látszanak. Nagyon sok kérdést tehetünk fel. Hogyan épült fel a baskói vulkán? Mi ez a fehér sávos kőzet, amin a vár épült? Hogyan alakult ki a Hernád-völgy? A vár nagyszabású felújítása mellett a tájjal kapcsolatos kérdésekre nem kapunk választ.
Túra hossza: 8 km Helyszín: Telkibánya, a Találkozó: Sinta-tető, pihenő Túra időtartama: 6 óra Érkezés: Erdész-Bányász barátság pihenő
A túra a középkori arany és ezüstbányászat területére kalauzol. A résztvevők megismerkedhetnek a felszíni és felszín alatti bányászat módszereivel. Meglátogatjuk a Mária tárót, ahol szó lesz az ércet hozó forróvizes oldatok ásványképződési folyamatairól.
A Lipót aknánál, a Jó-hegyi horpamezőnél és az egykori Koncfalva romjainál az ércfeldolgozás technológiai érdekességei kerülnek szóba. A malomkőparkban egy régi földrengés legendája hangzik majd el. Ásványgyűjtésre a Fehér-hegy riolit kőfejtőjében lesz lehetőség, ahol a különböző karcváltozatok mellett a szerencsések baritot is találhatnak.
A túra az Aranyásók tanösvény útvonalán halad, átlagos nehézségű. A Mária-táró aljzata a csapadékviszonyok függvényében bányanedves lehet, így vízálló cipő viselete, a bányavágatban történő mozgáshoz fejlámpa ajánlott.
A horpák kőzetanyagának tanulmányozásához és a Fehér-hegyi ásványgyűjtéshez kalapács, védőszemüveg, nagyító, mintagyűjtő zacskó használata javasolt.
A túra az Erdész-Bányász barátság pihenőhelyen ér véget.
Túra hossza: 8 -12 km Helyszín: Füzér, Lászlótanya Találkozó: Füzéri vár parkoló, rövidtúra: Lászlótanyáról Túra időtartama: 4-6 óra, útvonaltól függően
A geotúra a Tokaj-Zempléni hegyvidék különleges, a magyar-szlovák határ menti, legmagasabb régióját vesszi célba. A vulkáni kúpok kőzete itt a dácit, amely Dácia egykori római provinciáról (a mai Erdély) kapta a nevét. Így még különlegesebb a számunkra. A 12 millió éves vulkánok maradványai jellegzetesen emelkednek a Hegyköz lankás, riolittufa térszíne felé. Egy vulkáni kürtő roncsán ül a Füzéri vár, amely fölött a Milic-csoport magasodik. Ez már egy nagyobb vulkáni kúp maradványa, amelynek kráter roncsa a szlovák oldalon az Izra-tavat rejti.
Az izgalmas morfológia változatos vulkáni folyamatokat takar. Így szó lesz a Hegyköz robbanásos kitöréseiről. Hogyan tudtak az izzó törmeléklavinák egy egész erdőt lábon állva betemetni. A Milic csoportot több szakaszú vulkáni működés építette. Ennek kisebb lávaárak, kőzettelérek formájában látjuk majd az eredményeit a túra során. A Károly-kilátóból pedig a Kárpátok felé is el lehet látni.
A hosszabb túra a füzéri vár parkolójából indul, ezen talákozhatunk a Másfélmillió lépés sorozatból megismert éles kis sziklatömbbel is. Az akkori irtást már teljesen benőtte az erdő. A rövidebb túra Lászlótanyáról kúszik fel a 894 méteres csúcsra, ahonnét átsétálunk a Károlyi-kilátóba. Ez a hangulatos út egyenletes szintemelkedésével, az őszi erdőben igazi élmény.
Túra hossza: 6 km (Tatár-völggyel kombinálva 9 km) Felszerelés: általános túrafelszerlés Helyszín: Abaújvár Találkozó: Abaújvár Temető parkolója Túra időtartama: 5 óra
A topográfiai térképen Kátyú-gödör, Pányokon Csákó, Abaújvár honlapján a megtisztelő „Grand-kanyon” néven szerepel ez a Zemplénben egyedinek mondható, de országos viszonylatban is különleges vulkáni szurdokvölgy. Talán a Nógrád-Novohrad területén elhelyezkedő Páris-patak völgye vagy a Visegrádi-hegység szurdokvölgyei hasonlíthatóak hozzá. A néhol 15 méter magasságig kúszó függőleges oldalfalai mellett megállva elgondolkodhatunk, hogyan és miért pont itt jöhetett létre ez a Zemplén 10-15 millió éves kőzeteinek korához képest fiatal képződmény. A hegység fő vízhálózatának völgyei (Bózsva, Csenkó, Szerencs-patak) már felső szakaszukon sem mutatnak ennyire friss formakincset. Ehhez több mindenre volt szükség. Kellett a könnyen pusztuló vulkáni törmelékes kőzet a riolittufa, a vulkanizmussal egyidős, a kőzeteket tagoló töréshálózat és végül a Hernád-völgy környezetének néhány 10 000 éves fiatal tektonikai mozgásai. Ma már csak nagy ritkán csörgedezik patak a völgytalpon, de ahhoz hogy rövid idő alatt ilyen gazdag formakincs jöjjön létre a jégkorszak végének, és a holocén elejének csapadékosabb éghajlati körülményei kellettek. A víz ereje mellett, a kőzetet felszabdaló törések hálózata mentén leszakadó blokkok szélesítették a szurdokvölgy oldalait. Jelenleg a víz munkájának eróziós ereje alább hagyott, de a fagy hatására a kőzettömbökből minden évben találunk friss omlást a völgytalpon.
A völgyfalak friss omlásokkal fejlődnek folyamatosan
A szurdok kőzetfalait közelről szemlélve feltűnő, hogy abban finomabb-durvább kőzetrétegek váltakoznak. A legnagyobb blokkok átmérője meghaladja a 0,5 métert. Néhol még szenesedett faágakat is találhat az ügyes szemű szemlélődő. Ezeknek a mintegy a 12 millió éves, vulkáni törmelékes eredetű riolittufáknak a lerakódása pusztító erejű kitörések nyomait rejti.
Izzó törmeléklavinák (piroklaszt árak) üledéke a riolittufa
A miocén időszak kellemes, szubtrópusi éghajlati körülményei között dús vegetáció tenyészett. A földkérget felszabdaló törések mentén azonban óriási mennyiségű kőzetolvadék, heves robbanásokkal kísérve került felszínre. A gomolygó, törmelékben gazdag kitörési felhők néha vulkáni törmeléklavinákat hoztak létre, amelyek több száz fokos hőmérséklettel pusztítva száguldottak keresztül a tájon. Ezekből rakódott le a völgy kőzetanyaga, amelyben a szemcseméret változások a kitörések gyakoriságát jelzik. A lerakódás után a törmelékszemcsék között maradt gáztartalom kisebb csatornákon keresztül távozott a felszín felé. Ezeket a gázkifúvási nyomokat a nagy völgyelágazás jobb oldali falában lehet megfigyelni. A szenesedett ágmaradványok jelzik, hogy a kitörések szárazföldi körülmények között zajlottak. A vulkáni működést kísérő hévforrás tevékenység eredményeként a gejzírek vize kisebb tó medencékben gyűlt össze. A kovasavban gazdag vízből növénytörmeléket (nádszál, faág) tartalmazó sárga kvarcit és vörös színű jáspis vált ki, amelyek a völgytalp törmelékéből gyűjthetőek.
A vulkanológiai kutatómunka mellett mindig is fontos feladatomnak éreztem a földtudományi értékek minél szélesebb körű megismertetését. Korábban két tanösvény (Füzérradvány, Cserépfalu) létrehozásában működtem közre. A Magyarhoni Földtani Társulat Progeo Földtudományi Természetvédelmi szakosztálya által szervezett Geotóp napon (2010-től) interaktív vulkanológiai terepi programokkal túravezetőként (Tokaji-hegy, Cserépfalu) vettem részt.
Aztán rá kellett jönnünk ezen tevékenységek a tudomány oldaláról is egyre komolyabb érdeklődésre tartanak számot, így a nemzetközi publikációs munka ebben az irányban is elindult. 2015-ben a Kanári-szigeteken (Lanzarote) szervezték meg a 2. Volcandpark konferenciát, amelynek résztvevői a Geoheritage folyóiratban tematikus különszámban jelentették meg kutatási eredményeiket. Mi a Tokaj-Hegyalja történelmi borvidékről tettünk közé átfogó tanulmányt. Ezt 2020-ban az Észak-Zemplénre fókuszáló munka követte. 2023-ban a földtudományi értékek veszélyeztettségére hívtuk fel a figyelmet a telkibányai ásványgyűjtés hatásvizsgálatával. Ezek olyan fontos határterületek, amelynek vizsgálata mind a szakma mind a társadalom részéről komoly igényre tart számot. A cikkek az alábbi linkeken elérhetők:
Szepesi, J.; Harangi, Sz.; Ésik, Zs.; Novák, J.T.; Lukács, R.; Soós, I. 2017: Volcanic Geoheritage and Geotourism Perspectives in Hungary: a Case of an UNESCO World Heritage Site, Tokaj Wine Region Historic Cultural Landscape, Hungary Geoheritage Volume 9, Issue 3, pp 329–349
Szepesi, J., Ésik, Zs., Soós, I., Németh, B., Sütő, L., Novák, T., J., Harangi, Sz., Lukács, R. 2020: Identification of Geoheritage Elements in a Cultural Landscape: a Case Study from Tokaj Mts, Hungary Geoheritage 12, p. 89.
Szepesi, J.; Sütő, L.; Novák, J., T,; Ésik, Zs.; Benkó, Zs.; Gruber, P.; Mcintosh, R., W,; Harangi, Sz.; Lukács, R. 2023: Anthropic Vulnerability of a Hydrothermal Mineral Deposit and Related Mining Heritage, a Case Study from a Medieval Gold-Silver Mining Area, Telkibánya, Hungary Geoheritage 15, 88.
Túra hossza: 5 km Helyszín: Sárospatak, Megyer-hegy Találkozó: Ciróka pihenő Túra időtartama: 3 óra
A Megyer-hegy Tokaj-Hegyalja és a teljes Zemplén egyik leglátogatottabb földtudományi értéke. A felújított tanösvény a méltán híres malomkőbányászat kultúrtörténetére helyezi a hangsúlyt. Így a geotúra a 13 millió évvel ezelőtt lezajlott vulkáni működés folyamatát mutatja be a résztvevőknek. Hogyan jön létre a robbanásos kitörés? Milyen kőzet a riolittufa, hogyan vált alkalmassá malomkő gyártásra? Ehhez egy kisebb vulkánt is megépítünk, majd működésbe hozunk. A kilátóból már Tokajtól a Sátor-hegyekig tekinthetünk körbe, amellyel a hegység kialakulásának különböző fázisai is szemléltethetők.
Lefelé, az ember a tájban témakörben a világörökséggé nyilvánított Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj szőlő és borkultúrájáról is fontos néhány szót ejteni.
2023-ban a Zemplén Fanatik Szabadidősport és Természetvédelmi Egyesület szervezte Tavaszi sziklámászó piknik és geotúra a Megyer-hegyen rendezvényen kapcsoltuk össze a két szabadtéri tevékenységet.
Nehézségét tekintve a túra nem túl megterhelő, így osztálykirándulások számára kifejezetten ajánlható félnapos programként. A tengerszem télen és nyáron egyaránt felejthetetlen látványt nyújt.
Abban azt hiszem mindenki egyetért, hogy az Országos Kéktúra útvonala mentén elhelyezkedő Magas-Zempléni kilátópontok mutatják meg igazán miért is lehet beleszeretni ebbe a vidékbe. Az érintett sziklaormokról a hegység szinte teljes egészét át tudjuk tekinteni. Képzeljük el a tájat 12 millió évvel ezelőtt, amikor a vulkáni kúpok oldalából forró lávaárak folytak le a völgyekbe. Vagy amikor a robbanásos kitörések légkörbe került törmeléke eltakarta a napot, majd visszahulva lepelként fedte be a felszínt. És azt se feledjük, hogy a vulkáni működés befejeződése után még sok időnek kellett eltelnie, hogy a táj a mai képét elnyereje. Ez a jégkorszakban a völgyhálózat bevágódásával és fagyaprózódással létrejött sziklaalakzatok formálódásával vált teljessé. Ahogy már korábban írtuk sok érdekes dolog kerül elő a túrán elhangzó történekben.
Ez a túra a kőkapui Károlyi-kastély riolitsziklájától indul, majd Rostallónál délfelé fordulunk és az Ördög-völgyben kezdjük meg a kaptatók leküzdését. Elsőként egy tejopállal bélelt hólyagüreges riolitot nézünk meg. A már andezites Sólyom-bércet a Mlaka-rét felől érjük el, ahonnét nyugat felé, a Baskói kaldera felé lesz panorámánk.
Kilátás a kékről a Regéci kaldera déli peremére és a vár riodácit lávadómjára
Hogy az egész Kárpát-medence legszebb riolit vulkánsorát is végig tudjuk nézni a Nagy-Péter-mennykő lesz a következő megálló.
Nagy-Péter-mennykő
Közben nem hagyjuk ki az István-kúti nyírjest, amely az utolsó jégkorszak emlékét őrzi. A Pengő-kő sziklatornya kiváló alkalmat ad hogy a fagyaprózódás folyamatába betekintsünk. Ezután innét ereszkedünk majd vissza a Kemence-patak völgyébe.
Teljes táv: 23.5 km Maximális magasság: 710 m Teljes emelkedés: 628 m Átlagsebesség: 9.6 km/h Teljes idő: 04:08
Bár már korábban is több gyalogos és kerékpáros geotúrát vezettünk, ezzel hívtuk életre az Abaúj-Zemplén geotúrák kezdeményezést.
Ha valamit elkezdünk az mindig nagy motivációval és extra izgalommal jár. Így volt ez az Abaúj-Zemplén geotúrák első, a Zemplén Fanatik Szabadidősport és Természetvédelmi Egyesület közösen rendezett geotúráján is. A Magas-Zemplén amúgy is kemény terep, de mi még tettünk ehhez és hegyikerékpáros túrát hirdettünk. Törtük a fejünket mekkora legyen az ideális létszám. Az érdeklődés nagy volt, végül 20 főt elérve a hét közepén lezártuk a regisztrációt. Így a szervezők mellett 20-an választották az aktív kikapcsolódás ezen sajátos formáját.
Egy kis bevezetés a Zemplén geológiájába
A másik izgalmat a hétközi időjárás jelentette. A leesett csapadékmennyiség feláztatta az utakat, így én szombaton a Gönci-patak völgyében teszteltem az állapotokat. Teljesen jól tekerhető volt, alig kellett leszállni és átemelni a bringát, így kicsit megnyugodtam a másnap miatt.
Csoportkép Kőkapun
A gyülekező Kőkapun volt, ahol rövid bevezető után az első csoportkép a Károlyi-kastély alatti riolit sziklafalnál készült, majd elindult a szintgyűjtés. A túrát haladó bringások számára hirdettük, amely utalt a szintkülönbségből adódó nehézségekre és a változatos útviszonyokra. Vízmosások, kisebb nagyobb kövek, felázott útperem folyamatos munkát igényelt a bringán ülőktől.
Tejopál feltárása riolitban, Ördög-völgy
És akkor a geo:
Az első megálló az Ördög-völgyi tejopál útmenti feltárása volt, aztán jöhettek a kilátópontok. Elsőként a Sólyom-bérc. Innen tökéletes panoráma nyílt a Baskói andezit kaldera szívében emelkedő Regéci vár lávadómjára. Itt már a résztvevők is jöttek a kérdésekkel: mikor tört ki utoljára? Lehet e még kitörés? Így bár a Zemplén már mintegy 10 millió éve kialudt röviden szó volt az MTA-ELTE Vulkanológiai kutatócsoport Csomád vulkánon végzett kutatásairól is.
A Regéci vár riodácit lávadómja a Sólyom-bércről.
ztán István-kút érintésével áttekertünk a Nagy-Péter-mennykőre, ahonnan egy másik nagy robbanásos központ a Csattantyú-hegy – Hegyköz területére nyílt panoráma. A Füzéri vár fölött emelkedő, dácitból felépülő Nagy-Milic pedig kijelölte a következő túra irányát. A csoport minden iránt érdeklődött, itt töltöttük a legtöbb időt, mert a kőzetek vizsgálata, kormeghatározása mellett, a Tokaj-Hegyalja és a szőlőművelésben egyre jobban teret nyerő terroir szemlélet is szóba került. Így körvonalazódott egy másik geotúra ötlete is a szőlők között.
A Nagy-Péter-mennykő
A túra végén még felsétáltunk a Pengő-kő monumentális, fagyaprózta kőbástyájára. Majd az esők után is porszáraz solymosi uton értünk vissza Kőkapura. Az így megtett 23 kilométeren 630 méter szintemelkedést telejesítettünk.
A Pengő-kő
A 4,5 óra időtartamon belül 2,5 volt az aktív kerékpáros szakasz, amelyet további 2 óra a tájról, emberekről, vulkánokról szóló beszélgetés tett geotúrává. Azt, hogy mindenki jól mérte fel a saját és kerékpárja képességeit, mutatja, hogy ez a nagy csoport végig egyben maradt. Semmilyen műszaki gond, erőnléti probléma, baleset nem nehezítette napot. A szervezésben még egyszer köszönöm Szántó Csaba, a Zemplén Fanatik vezetőjének segítségét, remélem sok ilyen közös aktív napot töltünk még el a Zemplénben.
Gondoltad volna, hogy a Templomdombi „vulkán” első leírása már a 19. században megtörtént? Nem véletlen, hiszen páratlan kőzettani változatosság jellemzi. Ezen a kis területen mintegy 10 féle riolit, perlit és tufaváltozatot lehet tanulmányozni.
Riolittufába mélyülő pince
A Templomdombot határoló völgyek és vulkáni kőzetekbe mélyülő pincesorok kőzetanyagának segítségével egy 12 millió éves vulkáni eseménysor tárul fel. A tájban robbanásos kitörések, pusztító törmeléklavinák anyag rakódott le, amelyeket meredek lávadómok épülése követett. És mindezért csak a falu központját kell körbesétálni. Hogy kalandosabb rész is legyen benne, a túra végén a Kottya-patak szurdokába is lerereszkedünk, ahol 10 méteres falakban állnak a vulkáni kőzetek. Itt jól jön, ha a túracípő vízálló.
A Kottya-patak szurdoka
A túra az Érc és Ásványbányászati múzeum bányászattörténeti gyűjteményének, ásványkiállításának és malomkőparkjának megtekintésével lesz teljes.
Az Érc- és Ásványbányászati múzeum malomkőparkja.
Túra hossza: 5 km
Felszerelés: az időjárásnak megfelelő terepi öltözet, túrafelszerelés, kőzetgyűjtéshez kalapács
Helyszín: Telkibánya
Találkozó: Abaúji Múzeum, Telkibánya Múzeum út 15.
Abaúj-Zemplén geotúrák 