Nagyon szerettünk volna novemberben feljutni veletek a Csattantyúra, de úgy néz ki erre leghamarabb a karácsonyi ünnepek után kerül sor. Meglátjuk milyen idő lesz. De addig is néhány információ, miért is különleges geohelyszín a vulkáni kúp. Egyrészről a Gönctől-Pálházáig húzódó riolitos lávákból felépülő terület központja. Másrészről az egyik legnagyobb tömegű úgynevezett lávadóm képződmény, amely sok kőbe zárt történetet tartalmaz. Bár túristaút nem érinti, a fák közül kibukkanó kopár, köves tető látványa felvezeti az ide látogatókat. Feljutva festői a panoráma a Kemence-patakot övező kisebb lávadómokra és a rájuk boruló andezitlávák alkotta tetőszintre. Ha észak felé fordulunk, Füzér várát már a Milic csoport dácit tömege keretezi. Kőzete a rózsaszín, ezerarcú riolit, amelyből nem találunk két egyforma rajzolatot.
Az ezer arcú riolit kőzet egyik rajzolata
A kúpot övező alacsonyabb gerinceken több helyen találunk újabb kilátópontot. A Szaru-kő éles sziklatornya a 12 millió éves vulkáni kúp épülésének szintén egy érdekes fejezete.
Egy novemberi panoráma a Milic csoport felé
Közben azért néhány kőzettörmelékben gazdag riolittufába is belebotlunk, amely a robbanásos kitörések működésébe is bepillantást enged. Ezt a történetet lehet terepen még jobban kiszínezve, értelmezve átadni. Közben a tájhasználat, Zemplén gazdasági életének mozzanatai sem maradnak ki. Gyertek decemberben geotúrázni, az időpontot az időjárás függvényében véglegesítjük (dec 28-30 között).
A legtöbb szavazatot kapott időpont lesz a befutó. Szavazni az alábbi linken lehet. Ha többen jöttök adjatok meg egy létszámot is.
Panoráma a Megyer-hegyi kilátóból a Sátor hegyek felé
A túráinkat három tájegység találkozásában szervezzük, így mindegyikről teszünk közé egy rövid leírást. Kezdjük a Tokaj-Zempléni hegyvidékkel, amely a Hernád és a Bodrog folyók között elhelyezkedve, döntően 10-15 millió éves vulkáni kőzetekből épül fel. A tokaji Nagy-hegytől az országhatárig É-D-i csapásirányban húzódik. A hegylánc a mai Szlovákia területén folytatódik (Szalánci-hg, Slanske Vrchy) Ennek a mintegy 100-120 km hosszúságú, a történelmi Magyarországon Eperjes-Tokaji-hegységként ismert vonulatnak a trianoni határral elválasztott részére a földtani szakirodalomban általánosan használt a Tokaji-hegység. A földrajzi, valamint a turisztikai szakirodalomban honosodott meg a Zempléni-hegység elnevezés, amelynek eredete Cholnoky Jenőig nyúlik vissza (1936).
Panoráma a Károlyi-kilátóból (Kis-Milic)
A hegység legnagyobb, legváltozatosabb kiterjedésű kistája a Központi Zemplén amely a legmagasabb tengerszint feletti pontját is tartalmazza (Nagy-Milic, 896m). Ezt alacsonyabb (100-500 m tszf.) dombsági jellegű kistájak keretezik: Hegyalja, Szerencsi-dombság, Abaúji-Hegyalja, Hegyköz. Legkisebb kiterjedésű a kristályos alaphegység felszíni kibukkanásait feltáró Vitányi-rögök. Patakjai (Ronyva, Szerencs, Bózsva, Tolcsva) a két nagy folyó vízgyűjtő területéhez tartoznak. Természetes forrásai a hideg (8-12°C) vagy langyosvizek (12-25°C) kategóriájába tartoznak. A hegység növényzeti arculatát a fás vegetáció határozza meg (tölgy, bükk), amelyekben vadregényes völgyek húzódnak. A Hegyalja, a Szerencsi-dombság, az Abaúji-Hegyalja eredeti erdőssztyepp vegetációja szinte teljesen megsemmisült.
Kőzetanyagát tekintve döntően miocén 10-15 millió éves vulkáni kőzetekből épül fel. A kristályos alaphegység csak a szlovák határ mentén bukkan felszínre. Kőzetek közül legelterjedtebb az andezit és a riolittufa, de a riolitos lávakőzetek felszíni elterjedése a Kárpát-medence vulkáni hegységei között itt a legnagyobb. Dácitok a hegység északi és déli részén nagyobb kiterjedésűek. A vulkanizmust záró bazalt (Apróhomok) csak fúrásból ismert. Az intenzív, mintegy 10 millió évnyi erózió jelentősen átalakította az elsődleges vulkáni formákat. A magasabb térszíneket adó lávakőzetek (andezitek, riolitok) körül hegylábfelszínnek jöttek létre A pleisztocénben felerősödött a vonalas erózió, a patakvölgyek bevágódása. Fagyhatásra felszínre került szabad kőzetfelületeken kőtengerek, kőfolyások alakultak ki. A puhább tufatérszínekbe medencék, félmedencék mélyültek. A Tisza egykori ártereiről szállított hullópor lösz formájában rakódott le, vastagsága a 10-15 métert is elérheti.
A Tokaji-hegység és környezete a Kárpát-medence egyik legrégebben lakott területe A kultúrtáj intenzívebb átalakítása a honfoglalással kezdődött. A termőföldek területét erdőirtással növelték, amelynek köszönhetően a patakvölgyek és félmedencék területe (pl. Hegyköz) az Árpád-kor végére benépesült A szőlőművelés és pincekultúra, részben a vallon telepeseknek köszönhetően 12-13. században jelent meg, amely Hegyalja gazdasági fejlődését jelentősen felgyorsította.
A hegység belső területeinek benépesülését szlovák, ruszin és német telepesek betelepítése tette lehetővé. Míg a mezőgazdasági művelés a hegylábi, medence területekre koncentrálódott, a folyók mentén ártéri erdők, rét és legelőterületek jöttek létre. Az ásványi nyersanyagok hasznosítása sajátos hegyvidéki iparágak meghonosodását idézte elő. Az egész hegységben jelentős volt az építőkőbányászat (riolit, andezit, dácit, riolittufa). Telkibányán az andezites anyakőzetet átjárt érces teléreket a 13-14 századtól felszíni (horpa) és mélyműveléssel (táró) termelték ki.
Telkibányai tárók és horpák
Az iparág víz és faigénye (bányafa, kohósítás) távolabbi területek hasznosítására is hatással volt (vízduzzasztás, irtásföldek). Az őrléshez használt malomköveket a hegység távolabbi területein is fejtették. A nagy mennyiségű perlites lávakőzet hasznosítására üveghuták települtek, amelyek működése szintén jelentős mennyiségű faanyagot igényelt. Az ún. irtásföldeket a mezőgazdaság hasznosította (szántó, rét és legelő). A 19. század végére a szőlő területe a filoxéra vész (1885-1887) következtében jelentősen csökkent. A 20. században a gazdaság és település szerkezet jelentősen átalakult. A hegyvidéki ipar néhány bányászati telephelyet kivéve (pl. Pálháza) teljesen megszűnt. A legutolsó üveghuta 1906-ban zárt be.
Üveghuta, Vágáshuta
Később a nagyüzemi mezőgazdaság megjelenése rendezte át művelési szerkezetet és tulajdoni viszonyokat, amely a szőlő, gyümölcs és szántóföldi kultúrák termesztésére is nagy hatással volt. Az utolsó nagy változást a rendszerváltás hozta, amelynek köszönhetően a minőségi szőlő és gyümölcstermesztés Tokaj és Abaúj-Hegyalján is új piacokat nyitott meg a termelők számára. Hegyalja számára fontos elismerés volt a világörökségi cím elnyerése (Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj, 2002).
Hegyaljai szőlők (Megyer-hegy és Mád)
A turizmus szempontjából a hegyvidék turistaútakkal jól feltárt, az Országos Kéktúrának Hollóháza az egyik végpontja. A patakvölgyek és hegygerincek természetes módon vezetik a nyomvonalakat, a kilátópontokról pedig festői panoráma tárul a látogatók elé. Sajnálatos, hogy ezeknél kevés közvetlen információ szerezhető a kőzetekről, a táj kialakulásáról, a tájhasználatról. A túravezetők a geotúrán ezeket az ismereteket igyekeznek átadni.
Ismeretterjesztés a Nagy-Péter mennykő kilátóponton
A Cserehát és a Zemplén közé ékelődő Hernád-völgy mind földrajzi és társadalmi adottságait tekintve mindig átmeneti helyzetű tájegység volt. A folyó Abaújvárnál lép be az országba, a magyarországi szakasz hossza mintegy 60km. Szélessége 6-12 km. A földrajzban a szűkebb folyó menti részek mellett az Abaúji-Hegyalja területe Meződűlő néven szerepel. Legfontosabb települései a zempléni és a csereháti völgykijáratokban fekvő Gönc, Encs, Szikszó és Abaújszántó.A történelemben közlekedési folyosó szerepüket tekintve is szorosan összetartoztak, ezért a geoturisztikai célterületként is érdemes közösen beszélni róluk.
A Hernád-völgy Felsődobszánál
A Hernád-völgy a földtörténetben egy úgynevezett tektonikus árokszerkezet volt, amelyet több millió éven keresztül folyamatos süllyedés jellemzett. Ennek megfelelően a Csereháton és a Zemplénben (Vilyvitány mellett) felszínen lévő idős aljzatot itt már mintegy 2000 méter mélységben találjuk. Ezt a több millió éven keresztül süllyedő területet a zempléni vulkáni működés riolittufái és a Csereháton látható tengeri üledékes kőzetek töltötték fel, amelyeken a legmélyebb, 1539 méterben leállított Hidasnémeti-1 fúrás sem jutott keresztül. Tehát a ma látható, fiatal üledékekkel feltöltött egyenletesen lejtő, kissé egyhangú felszín a földtörténet során nagyon változatos események színtere volt. A kialakult folyosó peremeit több helyen magaspartok szegélyezik, amelyeket a jobb (Hernádszurdok) és bal oldalon is (Pere, Alsódobsza) a Csereháton típusos csuszamlások formálták.
Panoráma Boldogkő vára alatt
Az Abaúji-Hegyalja (Meződűlő) felé haladva, már megjelennek a vulkáni kőzetek, amelyek főként 10-12 millió éves robbanásos tevékenységgel keletkezett riolittufák. A felszíni feltárások között különleges az Abaújvári-szurdokvölgy, amelynek bevágódása nem jöhetett volna létre a Hernád-völgy viszonylag fiatal süllyedése nélkül. A nemrégiben védetté nyilvánított vizsolyi kőfejtő egykori pusztító izzó vulkáni törmeléklavinák (piroklaszt árak) lerakódásának a terméke, amelyet egyedivé tesznek a vulkáni gázok eltávozásával létrejött kifúvási csatornák. Ugyanebből az anyagból épül fel Boldogkő várának sziklája, amely forróvizes oldatok szilárdító hatásának köszönheti kialakulását. Abaújszántó, majd a Szerencsi-dombság felé már riolit lávadómokat is találunk, amelyeket legömbölyített hátai jelzik, hogy keményebb kőzetből épülnek fel. A hegységbe vezető utak (Kéked, Fony, Aranyosi-völgy) pedig az andezites Magas-Zemplén felé teremtik meg a kapcsolatot.
a, Abaújvári-völgy, b, gázkifúvási csatorna a vizsolyi kőfejtőben, c, Boldogkő vára d, piroklaszt ár rétegek a szfinx szikla alatt
A terület hegység és a Hernád folyóvölgyének érintkezése miatt kiváló helyzeti energiákkal rendelkezett és már a bronzkorban is lakott vidékként ismert. Abaújvár az Aba nemzetség földvárral megerősített, ősi fészkeként, Abaúj vármegye első központja és névadó települése volt. A falvak életét meghatározta a Lengyelországba vezető kereskedelmi és hadi útvonal. Az évszázadok során nagyon sok behatás érte a területet így történelmi és vallási vonzerőkben is gazdag. Vizsolyban a Károlyi Biblia és biblia nyomató műhely, Hejcén a települést kisebb zúgókkal kettészelő patak, lőréses erődfallal körbevett templom várja a látogatókat. Göncön a huszita házat érdemes megtekinteni, a templom közelében nyugszik Károly Gáspár a Biblia első magyar fordítója.
A vizsolyi biblianyomtatási múzeum és a gönci huszita ház
A terület a szlovák-magyar határ közelsége miatt sokáig az ország hátrányos helyzetű területei közé tartozott. A gazdag örökség mellett a Meződűlő egykor virágzó mezővárosai (Gönc, Abaújszántó) fokozatosan elveszítették jelentőségüket, városi rangjukat is a közelmúltban kapták vissza. Az Európai Unió belső határellenőrzésének megszűnése minden szempontból jótékony hatást gyakorol a fokozatosan elöregedő, elnéptelenedő aprófalvas térségre. Így ma már egyre szorosabb a kapcsolat a határ menti településekkel, amit a betelepülő szlovák lakosság is jelez. A kapcsolatok bővülését jelzi a Kékednél és Abaújnádasd között 2013-ban megnyitott határátkelő, valamint Abaújvár és Kenyhec között 2015-ben elkészült Hernád híd. Az eddig elzárt települések életében új lehetőségek nyíltak. A turisztikai vonzerők fejlesztése így már a határ mindkét oldaláról vonzza a látogatókat. A termékeny hegylábfelszínen a gyümölcstermesztés talált kedvező feltételeket, amelynek az idegenforgalomban egyre hangsúlyosabban megjelenő pálinkakultúra ad országos hírnevet. A történelmi várak felújítása (Regéc) és a területet átszelő Országos Kéktúra útvonal egyre népszerűbbé válása az örökség- és aktívturizmus kedvelt hazai célpontjává teszi a területet. Az élővilág megismerésében a magaspartokra is felkapaszkodó tanösvények kalauzolnak végig. A vadregényes Hernád-völgyet a folyó szabályozatlansága, vadvízi jellege teszi különleges vízitúra célponttá. Egyediségéhez hozzájárul még az 1903-ban épült Gibárti-vízerőmű. Hazánk első törpe vízerőműve, ma is működő ipari műemlék.
A Cserehát a Bódva és Hernád folyók völgyei valamint a szlovák oldalon a Kanyapta-medencével keretezett dombsági táj. Nevét a tájegységet egykor teljesen beborító cseres-tölgyes erdőkről kapta, amelyek a makkoltató állattartáshoz kínáltak kedvező lehetőséget. A dombvidék főként fiatal (szarmata-pannon) üledékekből épül fel, melybe beékelődik az idősebb kőzetekből álló Szendrői- Rakacai rögvidék és a Martonyi-hegy. Éghajlata enyhén szárazságra hajló Az ország leghidegebb területeinek egyike.
Pince Fancsalban.
Legidősebb kőzetei a Szendrő-Rakaca rögvidéken bukkannak felszínre. A nyomás és hőmérséklet hatására változó mértékben átkristályosodott mészkövek, homokkövek, agyagpalák a földtörténeti óidő ordovícium-karbon időszakában (480-300 millió év) keletkeztek. Hogy fogalmunk legyen arról, hogy ez az élővilág fejlődése szempontjából mit is jelent, egy fontos adalék. Az élet ezen kőzetek képződésekor kezdete meghódítani a szárazföldeket, addig csak tengeri növény és állatvilág létezett. Edelénytől ÉK felé haladva különálló rögökre szakadozva találjuk őket, a völgyek mentén alacsonyabbak, csak egy részük látszik ki a fiatalabb üledékek alól. Gadna, Irota, Abod, Besenyőpuszta vonaltól a Cserehát belsejében már nem jelentkeznek a felszínen. Ettől a vonaltól délkeletre hirtelen a mélybe süllyednek. Laknál a fúrások 384 méternél Alsóvadásznál 850 méter mélyen érték el. Az Abaújdevecser-1 fúrás mélyítését 1240 méteren szintén ezekben állították le. A Martonyi-hegy mészkő anyaga bár hasonló, de ezektől jelentősen fiatalabb mezozoikumi tengeri karbonátos üledék (150-200 millió év).
A kristályos alaphegység mészköveit régóta bányásszák. Rakaca és Meszes
Ezekre az idős kőzetekre fiatalabb homokos-agyagos, helyenként robbanásos tufa betelepülésekkel tagolt rétegsor települ, amelyet a Pannon-beltó partvonalát visszaszorító szárazföldi, folyóvízi üledékek lerakódása követett. A Pleisztocénban az Alföld süllyedése mellett a Cserehát egy tömbben való kiemelkedésével a laza üledékes anyagon megkezdődött a vízfolyások bevágódása, és a völgyek kialakulása. Ezek a fő lejtésiránynak megfelelően elsősorban északról dél felé futottak, ezért leggyorsabban a meridionális völgyek bevágódása haladt előre. A Bódva felől hátravágódó völgyek fejlődése lassú volt.
Pannon üledékek Csobádon és Abajdevecserben
A pleisztocén felszínfejlődés másik meghatározó jellegzetessége az erózióval kialakult kialakult völgylejtők lejtőfolyamatok révén folyamatos átformálódása. Ebben fontos szerepe volt a különböző csuszamlásos jelenségeknek, amelyek vizsgálatához a Cserehát jelentette az egyik típusterületet (Szabó József, Debreceni Egyetem). A csuszamlásokat a szakadásfalról és a lejtőket megtörő lépcsős formákról lehet megismerni. A szakadásfal lehetőséget teremt újabb csuszamlások kialakulására, de a lecsúszott anyagtömeg is újra megmozdulhat. Többféle típus létezik, pl a réteg vagy köpenycsuszamlások. Több területen jellegzetesek, a Hernád mentén, Fúlókércs. Szalaszend, Lak, Szakácsi határában.
Csereháti életkép, Krasznokvajda.
A szinte minden oldalról hegykoszorú övezte vidék mindig mostoha helyzetben volt a történelem során. Bár legmagasabb pontja a kolostorromjáról ismert martonyi Szár-hegy (520m), lankás dombhátai, ellentétben a Zemplén vulkáni eredetű sziklaormaival, nem alkalmasak várépítésre. A természetföldrajz, a sajátos völgyfejlődés aprófalvas településhálózat létrejöttét eredményezte. Szinte minden kis völgyfőben találunk egy-egy falut. Litka, Kány, Perecse és még lehetne sorolni a már korabban elöregedett egyre jobban elnéptelenedő falvakat. Az útmenti feszületek festett vagy faragott mivolta elárulja, hogy a falut vajon görög katolikus ruszinok vagy római katolikus szlovákok lakták. Ahol elmaradoznak a feszületek, tudhatjuk, hogy református faluhoz fogunk érni, a domb tetején Árpád-kori templommal.
A rakacaszendi Árpád-kori templom
A Trianoni békediktátum szomorú hatásaként ez a vidék is szenved a megcsonkítottságtól. A térség természetes központja, a negyedmilliós lakosságú Kassa évtizedeken át csak útlevéllel volt elérhető, de az egykori csereháti járás központja Szepsi (szlovákul Moldava nad Bodvou) is határon túlra szakadt. A térség ma elnéptelenedőben van, mivel gyönyörű fekvésű falvai a főutaktól távol esnek. Pedig a vidék turisztikai vonzerejét a szép, néhol szinte érintetlen természeti környezet és a falvak kulturális öröksége (népi lakóházak, kastélyok, kúriák) adják. További érdekesség az ország legészakibb, festői fekvésű mesterséges állóvize a Rakaca-víztározó, amelynek partja kellemes kikapcsolódási lehetőségeket kínál (horgászás, kempingezés, üdülőházak). Az Országos Kéktúra Abaújdevecser, Irota után a Martonyi-rögök felé hagyja el területét. A lankás dombhátak ideális feltételeket jelentenek a kerékpáros turizmus számára.
A geotúra egy különleges tájegységi séta, amely során képzett túravezető kalauzolja végig az érdeklődőket a földtörténeti múlt különböző időszakain. Legyen ez egy mészkővidék, ahol a földtörténeti középidő mintegy 150-200 millió éves távlatából idézhetjük fel az egykori trópusi tengerek zátonyain végbement üledékképződési folyamatokat. Hasonlóan érdekes a Miocén kor vulkánjainak működésébe betekintenünk, ahol hatalmas robbanások taroltak le teljes erdőket vagy forró láva ömlött ki felszínre megvédve a puha üledékeket a lepusztulástól.
És mihez kell a túravezető? Ahhoz, hogy az ezeket az első hallásra ismeretlen dolgokat közérthetővé formálva adja át. Kézbe véve egy kőzetet elmondja milyen ásványok építik fel, mire használható. Egy kilátópontról körbe nézve milyen felszínformákat láthatunk, mi a felépítő kőzet, milyen folyamatok hozták létre.
Fontos, hogy a résztvevők érezzék ez nem száraz tanóra, ez egy különleges ismeretszerzési folyamat, amelyben részt vesznek. Szemlélik a tájat, hallgatják a vezetőt és kérdeznek. Minél jobban átadják magukat ennek a speciális élményszerzésnek annál több minden hangzik majd el. Egy geotúra nem csak a kőzetek világáról szól. Fontosak az egyéb élettelen természeti értékek (a felszíni és felszín alatti vizek, a talajok) az élővilág (állatok, növények). Ki kell, hogy térjünk az ember szerepére a tájban a megismerjük kultúrtörténetünk legfontosabb mozzanatait, gazdálkodási formákat, a népi építészet elemeit.
Tehát sok minden elhangzik egy ilyen túrán, egy-egy tájegység más és más ismereteket kínál. A tokaji Nagy-hegyen a vulkáni kőzetalap mellett a jégkorszaki lösz lerakódás, a világhírű szőlő és borkultúra a vezérfonal. Telkibányán a vukáni kőzetet átalakító forróvizes oldatok nemesfémeket hagytak maguk után, amelynek kitermelését a középkori bányászat emlékei őrzik. Ezeket az ismereteket adjuk át a résztvevőknek, amelyet már több mint 10 éve kezdtünk el a Geotóp napokon a Zemplénben (Tokaj, Telkibánya, Abaújvár) és azon kívül is (Cserépfalu, Kaszonyi-hegy).
Zsuzsa a tavalyi évben védte meg Phd értekezését, amelynek témája a Tokaj-Zempléni hegyvidék földtudományi értékvédelme volt. A kutatás rövid összefoglalója után az értekezés és a tézisfüzet a Debreceni Egyetem honlapjáról szabadon letölthető.
A természeti környezet abiotikus tényezőit összefoglaló geodiverzitás jelentőségének felismerése az elmúlt 30 évben kapott egyre szélesebb körű nyilvánosságot. Az erre épülő geoturizmus a bemutatóhelyek számának növekedésével, minőségi fejlesztésével hazánkban is látványos növekedésen ment keresztül. Az ilyen jellegű fejlesztések a geodiverzitás elemeinek több szempontú szakmai felmérését, minősítő értékelését igénylik. Hasonló elvárás merül fel a földtudományi természetvédelem részéről is a veszélyeztetettségi kockázatok meghatározásában. A geodiverzitás minősítésére koncentráló kataszteri munka alapegységét a geotópok képezik, amelyek lehetnek természetes vagy mesterséges feltárások, (felhagyott)bányák, egyéb antropogén hatásra létrejött objektumok, de egyedi azonosításukat mindenképpen a létrehozó geológiai, geomorfológia folyamat(ok) teszi(k) lehetővé. Ezek alapján értekezésem áttekintést nyújt a geotóp minősítés és értékelés fejlődéséről, külön kiemelve a közelmúltban publikált két kvantitatív módszert. A Tokaji-hg területét két külön egységre bontva (Tokaj-Hegyalja, Észak-Zemplén) regionális geodiverzitás adatbázist hoztam létre. Megállapítottam, hogy a Tokaji-hegységben a földtudományi értékminősítés alapját képező objektumok a vulkanizmus, hidrotermális működés, az erózió és a kultúrtáj kialakulásához kapcsolódnak. A területen kialakult kultúrtájak geodiverzításának különbségeit a morfológiai és kőzettani adottságok okozzák. Az értékminősítési rendszerek indikátoraival meghatároztam az egyes objektumok tudományos, esztétikai értékét, oktatási-turisztikai potenciálját és veszélyeztetettségét. A vizsgálatok eredményeként látható, hogy a gazdag földtudományi örökség ellenére a Tokaji-hegységben a geoturisztikai infrastruktúra állapota és a szemléltetés jellege alacsony színvonalú. A terület további fejlesztése tematikusan és regionálisan kijelölhető célterületekhez köthető.
Az értekezés és a tézisek az alábbi linken érhetők el:
Dr. Szepesi János vagyok, Encs-Abaújdevecserben nőttem fel. A kőzetek és ásványok világát az encsi Váci Mihály gimnáziumban Kuszkó Sándor földrajztanárom ásványgyűjtő túráin szerettem meg igazán. Most, az Atommagkutató Intézet, és az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport tudományos főmunkatársa, a Magyarhoni Földtani Társulat Progeo Földtudományi Természetvédelmi Szakosztályának elnöke vagyok.
A munka és hivatás közötti alapvetően az a különbség, hogy utóbbit az ember érzelmi kötődéssel végzi. Meggyőződve arról, hogy alkotva és célokért küzdve a közösség számára is értéket teremtünk. Én hivatásomnak a földtudományokat, ezen belül is a geológiát választottam. Egyetemi tanulmányaim során magával ragadott a vulkánok világa, a riolitos robbanásos kitörések és lávadómok tanulmányozása. A kőzettani, vulkanológiai kutatásaim fő területe a Tokaj-Zempléni hegyvidék, amelynek eredményei folyamatosan jelennek a hazai és nemzetközi tudományos folyóiratokban.
A geoturizmussal (bár akkor még nem is tudtuk, hogy így hívják) a Kormos-Bába tanösvény (Füzérradvány-Pusztafalu) építése során kerültem kapcsolatba 1999-ben, amit a cserépfalui Ördögtorony követett 2002-ben. Az egy-egy baráti társaságnak vezetett túrák a Geotóp napok életre hívásával váltak szervezetté.
A Zemplénben az első ilyen eseményt a tokaji Nagy-hegyen szerveztük 2010-ben, azóta minden évben várjuk a látogatókat október első hétvégéjén. Ezek között az abaújvári szurdok túra, a telkibányai Geoséta, az Aranyásók túra szerepelt, de vezetek túrákat a Less Nándor Emléktúrán és a Kaszonyi-hegyen. Tavaly kerültem kapcsolatba a Zemplén Fanatik Szabadidősport és Természetvédelmi Egyesülettel, ahol a geotúrákat az extrémebb sportokkal is összekapcsoltuk. Így kerékpáros MTB geotúra mellett a Megyer-hegyi sziklamászó pikniken is hallgathatták az érdeklődők a vulkáni működés, a kőzetek világának történeteit.
2003-ban végeztem geográfusként a Debreceni Egyetemen, ahol földtudományi kutatómunkát a Bükk északi részének földtani térképezésével folytattam. A gyereknevelés mellett a kutatómunkám folytatására 2014-től nyílt lehetőség, a Paleovulkáni környezet földtudományi értékminősítő vizsgálata a Tokaji-hegységben címmel tavaly védtem meg doktori értekezésemet, amely a Tokaj-Zempléni hegyvidék geoturisztikai értékleltárának komplex minősítő vizsgálatát tartalmazza. Ebben sikerült olyan magterületeket lehatárolni, amelyek a geoturizmus további fejlesztésének fő célterületei lehetnek.
A Phd. tanulmányaim során bekapcsolódtam a földtudományi értékeket népszerűsítő Geotóp napok túravezetési feladataiba. A nagy hagyományokkal Cserépfalun megrendezésre kerülő Less Nándor emléktúrán az örökmozgó iskolás csoportok figyelmét a vulkánok, a kaptárkövek és a bükkaljai kőkultúra érdekességeivel igyekszem felkelteni. A lassan a Zemplénbe átkerülő családi bázis miatt számomra is kedves az Abaújvári-szurdok, amelynek részletes fényképes leírása a Túrázók Nagykönyve, Magyarország Rejtőzködő Túraútvonalai kötetben meg is jelent. Az általam vezetett túrákon gyalogosan kalauzolom végig az érdeklődőket, részletesen megbeszélve a kőzetek, a táj és a kultúrtörténet érdekességeit.
A geotúrán túravezetőként nincs egyszerű dolgunk. A természettudományos tárgyak óraszámának csökkenése a földrajzot is érzékenyen érintette. Így a földtani környezettel kapcsolatos ismeretekből nagyon kevés hasznosítható anyagot kapnak a diákok. A kőzeteket is nagyjából 1-2 órán tudják kezükbe venni, e nélkül pedig az egyéb kapcsolódó folyamatokat (vulkanizmus, üledékképződés, kőzetek átalakulása) is nehéz összefüggéseikben megérteni. Ezért talán sokan idegenkednek is egy ilyen túrán való részvételtől, mert úgy gondolják nem tudnak mit kezdeni az ott elhangzó ismeretanyaggal. A túrák elején nagyon sok információ hangzik el az adott táj kőzeteiről, a formák (völgyek, vulkán kúpok) kialakulásáról. Ha ez megvan, mindenki kicsit közelebb kerül az adott geotúra témáinak megértéséhez. Kell néhány kilométer, hogy oldódjon a társalgás légköre, de a végén már 3-4 túravezető is kevés lenne, hogy minden kérdésre tudjunk válaszolni.
Jelenleg főként a vulkáni tájakon vezetnek a túráink és a vulkanizmus folyamatainak értelmezését a tudományos kutatómunka eredményeinek közérthető formában történő átadása teszi lehetővé. Ehhez nagyban hozzájárulnak az aktív vulkáni területeken tett látogatások.
A Szantorini kaldera (Görögország), a 3600 évvel ezelőtti nagy kitörés anyagával (jobb oldal, fehér tufa).
Ezekből nagyon sok érdekességet lehet átemelni a túrán elhangzó történetek közé. A vulkánkitörésekkel együtt járó katasztrófák elég sok áldozatot követelnek. Görögországban épp most ért véget egy vulkanológiai konferenciánk. Itt Szantorini vulkánja a történelmi idők egyik legnagyobb kitörését produkálta 3600 évvel ezelőtt. Sok települést döntött romba és temetett be törmelékanyaggal.
A modern társadalom mobilitását nagyban veszélyeztetik az ilyen robbanásos kitörések, mert ez a légiközlekedés leállításával jár együtt (ld. Eyjafjöll, Izland 2010). Új-Zélandon a Ruapehu vulkán oldalán lezúduló zagyár egy teljes vonatszerelvényt sodort le a sínekről 1953 karácsonyán.
Tehát a mai vulkáni folyamatokat megfigyelve megtudhatjuk, milyen folyamatok hozták létre a múltban az ilyen típusú kőzeteket. Így tudjuk értelmezni a Kárpát-medence, így a Zemplén, Bükkalja vulkáni kőzeteinek keletkezését. Egy túra időtartama 4-5 óra így ebbe nagyon sok ismeret, érdekes történet fér bele. Ha nem voltál még, akkor próbáld ki.
Abaúj-Zemplén geotúrák 